2009. február 14., szombat

Valentin-nap

A Valentin-nap a rendszerváltás utáni idők szülöttje, igaz népszerűsége a kilencvenes évek végétől jellemző. Számos ünneppel egyetemben a szokás megosztja a közvéleményt, nemcsak Magyarországon.

február 14.

A modern ünnepek sajátja, hogy globális jelenségek, vagyis vallási, nemzeti, földrajzi vagy kulturális hovatartozástól függetlenül megünneplik. A Valentin-nap több szempontból is a globális jelenes napok egyik mintapéldája: egyrészről mind az öt földrészt meghódította, másrészről február 14-én, az ünnep apropóján néhány országban demonstrálnak a terjeszkedő nyugati civilizáció ellen.

Ünnep kialakulása
A Valentin-nap története beleillik az átlagos ünnepek sorába: gyökerei egészen az ókorig nyúlnak, viszont mai formája a 19.-20. században alakult ki. Az ókori múlt dacára a középkorban igen kevés írásos emlék árulkodik az ünnep jelenlétéről, elsősorban Angliában és Franciaországban volt divatos a hagyomány. A kor követelményének megfelelően a szerelmesek saját készítésű versekkel köszöntötték egymást, majd később, az újkor hajnalán egyedi kivitelezésű, kézműves üdvözlőkártyákat ajándékoztak szerelmük jeléül.

A viharos gyorsasággal terjedő amerikai szokás átszivárgott Európába, majd a 20. században más kultúrába is beépült: ma a Valentin-napot megünneplik Japánban, Mexikóban vagy éppen Törökországban, vagyis a legkülönbözőbb hagyományokkal rendelkező országokban.

Valentin-nap Magyarországon
Az ünnep az 1990-es rendszerváltás után jelent meg hazánkban, a korábbi években nincs nyoma kultuszának. Érdemes kiemelni, hogy a hidegháború korszakában a vasfüggöny nemcsak a politika, hanem az ünnepi szokások szempontjából is határvonalat jelentett, kialakultak „kapitalista” és „kommunista” ünnepek. A Valentin-nap az előbbiek közé tartozott, ennek megfelelően ismeretlen szokás volt Magyarországon is.

Az angolszász hagyománnyal szemben az ünnep magyar sajátossága, hogy elsősorban szerelmesek köszöntik fel egymást, a szokás nem terjed ki barátokra, osztálytársakra vagy munkatársakra, így a szeretet és a szerelem ünnepe kifejezés nem állja meg a helyét. Szintén ismereten a Valentin-napi buli és a Valentin-ellenes nap megtartása.

Szokatlan kísérlet az ünnep nevének magyarítása: Valentin magyar alakja Bálint, így kezdetben ezzel a fordítással jelent meg az ünnep. A kezdeményezést talán nevezhetjük sikertelennek, hiszen az internetes keresőkben a Bálint-napra kiadott találatok száma eltörpül a Valentin-nappal szemben.
Valentin-ellenes nap (Anti-Valentine’s Day)
A Valentin-napot sokan elvetik, ennek hátterében számos, igen különböző okok állnak:

a hindu vagy a muzulmán kultúrákban a terjeszkedő és a saját hagyományaikat kiszorító nyugati civilizáció ellen demonstrálnak, jelképesen Valentin-napi képeslapokat égetnek;

a keresztény kultúrában a „szinglik” tiltakoznak az egyedüli üdvözítő útnak beállított párkapcsolat ünneplése ellen, büszkeségük jeléül külön partikat szerveznek;

és végül a Valentin-nap ellenérzést szül azokban, akik nem szeretik a túlzott giccset, száraz virágot vagy az ünnepet pellengére állító képeslapokat adnak egymásnak.

Nincsenek megjegyzések:

Nyár