Mai családi kör
Reggel van, reggel van, mindenki ideges.
Ház ura üvöltve tiszta zoknit keres.
Feketés csészével boglyafejű asszony,
Ajánlja az égnek, hogy rája rogyasszon.
Mintha szélből volna a nagylánynak lába,
Sebesen bevonul a fürdőszobába.
Hosszú perceken át pingálja a szemét,
Testvéröccse ordít: - Gyere ki, te szemét!
Konyha melegében jó pirítós mellett
Nagymama mosolyog, ahogy tőle telhet.
Min vigyorog mama? - kérdezi a veje,
Csupa borotvahab összevagdalt feje.
WC-be zárkózik a legkisebbik gyermek,
Most írja a leckét - na még csak ez kellett.
Ajtó előtt jár a család furcsa táncot,
Szemük szikrákat szór, arcuk sok-sok ráncot.
Mire a rádió mondja a hét tizet,
Elromlik a bojler, nem ad meleg vizet.
Az asszony begörcsölt kezekkel mosogat,
Férje jeges vízben sziszegve mos fogat.
A nagylánynak immár fél keze kabátban,
A másikban pöttyös kakaós pohár van.
Le is önti rögvest frissen mosott blúzát,
S kabátján vastagon megkent kiflit húz át.
Az utcáról szalad vissza a ház ura,
Lábán cipő helyett megszokott papucsa.
A reggel számára eléri a csúcsát,
A cipőben megleli elveszett slusszkulcsát.
Reggel van, reggel van, ideges mindenki,
Az asszony is elment nincs már otthon senki,
Bevetetlen ágyon gyűrött párna feszít,
És a WC-tartály sistereg egy picit...
***************************************************************************************
Bocs a Zámbó Jimmy rajongóktól jó előre is!
Jimmy vers
Imi fiú bajlódik a kócos hosszú hajjal.
Megszólal a kakas, három-négyszer rikkan,
Imi mondja: Lelövöm úgy, hogy meg se nyikkan.
Elő a berettát, be a teli tárat,
Kilő az ablakon egyet, kettőt, hármat.
Imre király dühös, kilő még vagy kettőt.
Eltalál most ízibe egy rozzant bádogteknőt.
Felesége mondja: mit csinálsz te állat?
S felveszi a földről a ledobott tárat.
Édes uram, mondja Edit, hát ez téged heccel?
Ez a szomszédunkban lakó tollas ingyen vekker?
Anyukám, hadd lőjek csak egyet még egyszer,
Mondja habzó szájjal és remegő testtel.
Ne lőj többet király, mára már elég volt!
De e felség makacs, s emelkedik a Colt.
Agyon lövöm magam, ha nem lőhetek egyet,
Mire így az asszony: Ha hülye vagy, hát tedd meg!
Ránéz a nejére, nem várt ilyen választ,
Elhűlt képpel így szól: Ezt mondtad? Ez bágyaszt.
Remegő ujjával meghúzza a ravaszt,
Emígy kellett volna meglőnöm a kakast.
Mivel Imre király nem volt fejszámoló,
Nem sejtette, a csőben maradt még egy golyó.
Megindult az agya, de már késő, késő,
Fúródik az ólom, mint falba a véső.
Felrikolt az asszony, mint az éhes sirály,
Magasságos isten, mit csináltál király?
Agya arcára hull, mint egy véres lepel,
Mintha azt mondaná, isten veled Csepel.
A kakas kérdőn rikkant. Máma már nem lőnek?
Csak nem mentem agyára a koronás főnek?
Felvijjog a mentő, megbolydul az utca,
Még van egy kis remény, tán van még benne szufla.
Megszólal a mentős. A kórház még távol,
Mire odaérünk, ez már nem oktávol.
Itt a mese vége, ez igaz történet,
Még jó, hogy az eset nem velem történt meg!
A tanulság: egyforma királynak, főpapnak
Sose nézd a fejed részegen lőlapnak!!!
